Másodfokon is pert vesztett kedden a Corvinus Egyetem ellen Ádám Zoltán. Azért indított tavaly munkaügyi pert, mert kirúgták az egyetemi állásából. Szerinte erre amiatt került sor, mert korábban nyilvánosan kifogásolta, hogy egy befolyásos családból származó diákot szerinte kivételező módon, az előírt feltételek teljesítése nélkül engedtek vizsgázni.

A Kúria fenntartja a másodfokú bíróság ítéletét, ezzel a kirúgott négy kölcseys tanár kérelmét elutasította, nekik perköltséget kell fizetniük, felülvizsgálatnak nincs helye. Az ítélethirdetés alatt a hallgatóságból többen is felháborodva kimentek a teremből.

A Pázmány bölcsészkara a dékán kezdeményezésére azután indított etikai eljárást, hogy a pszichológusok, Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes a HVG-ben arról írtak, hogy a tudományos bizonyítékok szerint a szeretetteljes család fontosabb a gyerekeknek, mint a szülők neme. A Pázmány ezután etikai eljárásban marasztalta el a saját oktatóit.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen etikai eljárás folyik a Pszichológiai Intézet három oktatója ellen, amiért a Pride előtt megjelent egy cikkük a melegek kirekesztéséről és a szivárványcsaládokról - értesült a 444.

A Fővárosi Törvényszék munkaügyi kollégiuma elutasította Ádám Zoltán keresetét, aki azért perelte be a Corvinus Egyetemet, mert 2023. októberében azonnali hatállyal kirúgták. Ádámnak meg kell fizetnie a több százezres perköltséget is. A bíró szerint jogszerű volt az azonnali hatályú felmondás. Ádámot a Domahidi Ákos kancellár által vezetett szabálytalansági eljárás után arra hivatkozva rúgták ki, hogy tiszteletlenül beszélt a kancellárral és rossz hírét keltette az egyetem vezetésének egy belsős Facebook-csoportban.

Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, és megváltoztatta így az elsőfokú ítéletet, melyben az eljáró bíróság a tanároknak adott igazat, végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot.

A Fővárosi Törvényszék a legtöbb pontban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak adott igazat, végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot – erre jutott a Fővárosi Törvényszék pénteken, amikor többszöri halasztás után elsőfokon ítéletet hozott.

A tanárok keresetét elutasító bíró szerint bár az ítélet „fekete-fehér”, az ügy jogi megítélése nem az - nem hiába ültek itt napokat. Bár a polgári engedetlenség szerinte békés és arányos tiltakozás volt, ami fontos közügyet érintett és hatékonynak is bizonyult, a véleménynyilvánítás pedig alapvető emberi jog, a tanárok a tiltakozás következményeivel - a munkabeszüntetéssel - többszörösen munkajogot sértettek: nem teljesítették a közalkalmazotti kötelezettségeiket.

A Fővárosi Törvényszéken tanú-meghallgatásokkal folytatódott annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Tanúként idézték az iskola igazgatóját is, de Rábel Krisztina, a tankerület vezetője is megjelent a tárgyaláson, ám ő kép és hangfelvétel készítéséhez nem járult hozzá.

Magyarország egyik leggazdagabb családja, a jelentős MOL- és OTP-részvénycsomaggal is rendelkező Rahimkulov család gyermeke volt az a hallgató, akit a szülők nyomásgyakorlása után soron kívül, külön engedéllyel maga a dékán vizsgáztatott le a Corvinuson. Emiatt az ügy miatt tört ki az egyetemen a vizsgabotrány, melynek végén egyedül az ügy miatt tiltakozó, etikai vizsgálatot kezdeményező oktatót rúgták ki.

Hétfő este könnygázt vetett be a rendőrség a tanárokból és diákokból álló tüntetők ellen, akik a Karmelitát jogsértő módon körülvett kordont akarták elbontani. Ez már a 2018-as rabszolgatörvény elleni erőszakos tüntetések idején is jogellenes és szabálytalan volt, de a tanártüntetésekkel szemben még indokolatlanabb.

Hétfőn utcára vonultak a tanárok és a diákok, hogy tiltakozzanak a státusztörvény ellen, aminek az elfogadása többek között azzal járna, hogy napi munkaidő maximuma az iskolákban 8-ról 12 órára nőne vagy pedagógusok magatartását saját technikai eszközeiken is ellenőrizhetnék. A törvény első hatása az lehet, hogy felmondási hullám indul el a tanárok között.