Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a magyar törvényhozókat, hogy utasítsák el vagy módosítsák azt a törvényjavaslatot, amely a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és a médiát célozza, írja a Reuters. Michael O'Flaherty szerdán közzétett, Kövér Lászlónak címzett levelében úgy fogalmazott: a jogszabály „súlyos beavatkozásokra ad lehetőséget a civil szervezetek működésébe, amivel ellehetetlenítheti akár a tevékenységük folytatását is”.

Bóka János Európa-ügyi miniszter azt válaszolta Brüsszelben a cinikusan átláthatóságinak nevezett nagytakarítási törvénytervezet visszavonását kérő Európai Bizottságnak, hogy a kormány azt nem tudja visszavonni, mert nem ők adták be, hanem az egyéni képviselői indítványra kerül a Parlament elé.

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához.

Kedd délig már 22 ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője csatlakozott ahhoz a nemzetközi szolidaritási és tiltakozási nyilatkozathoz, amelyet olyan jelentős médiumok vezetői is aláírtak, mint a brit The Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza.

Ha az Országgyűlés elfogadja Halász János tegnap éjszaka benyújtott, „A közélet átláthatóságáról” (mélyen cinikus) címet viselő törvényjavaslatát, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon is túlra.

Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A Pegasus szoftvert, amellyel újságírókat és politikusokat figyeltek meg Magyarországon, a programot gyártó cég, az NSO, nem pedig a megrendelők (kormányok, titkosszolgálatok) telepíti fel a célpontok eszközeire – írta a Guardian egy, a WhatsApp és az NSO között zajló per dokumentumaira hivatkozva.

A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.

Minden jel arra utal, hogy Magyarországon durván visszaéltek a kémprogramokkal, és azzal a céllal kémkedtek emberek ellen, hogy még nagyobb politikai és pénzügyi ellenőrzést szerezzenek a nyilvánosság és a médiapiac felett – áll abban a jelentéstervezetben, amelyet hétfőn készül elfogadni az Európai Parlament Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága (PEGA).

A delegáció minden jel szerint nem tudja megismerni személyesen a magyar kormány álláspontját a lehallgatási botrányról. A magyar kormány képviselővel valószínűleg nem fognak találkozni, de ez nem rajtuk múlik: hosszú hallgatás után Varga Judit igazságügyi miniszter a Népszava információi szerint levélben tájékoztatta a őket, hogy nem kíván velük találkozni.

A dokumentum szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányzat könnyedén, a jogorvoslattól való félelem nélkül veheti célba a jogászokat, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket.

A Direkt36 cikke szerint ma már Pintér Sándor bizalmasához kötődik az a cég, amelyen keresztül az Orbán-kormány megvette az újságírók elleni kémkedésre is használt Pegasus kémszoftvert. Ráadásul elképzelhető, hogy a kémszoftvert tovább használják.