A rendőrség a felvonulás után előbb közölte, hogy a résztvevők ellen nem indítanak eljárást, majd azt is, hogy a szervezőkre vonatkozóan viszont a Készenléti Rendőrségi Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást.

A tervezet szerint a rendőrség „kijelölheti azt a területet, amelyet az érintett személy nem hagyhat el”, amíg a külföldi vezető Magyarországon tartózkodik.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a magyar törvényhozókat, hogy utasítsák el vagy módosítsák azt a törvényjavaslatot, amely a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és a médiát célozza, írja a Reuters. Michael O'Flaherty szerdán közzétett, Kövér Lászlónak címzett levelében úgy fogalmazott: a jogszabály „súlyos beavatkozásokra ad lehetőséget a civil szervezetek működésébe, amivel ellehetetlenítheti akár a tevékenységük folytatását is”.

Bóka János Európa-ügyi miniszter azt válaszolta Brüsszelben a cinikusan átláthatóságinak nevezett nagytakarítási törvénytervezet visszavonását kérő Európai Bizottságnak, hogy a kormány azt nem tudja visszavonni, mert nem ők adták be, hanem az egyéni képviselői indítványra kerül a Parlament elé.

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához.

Ha az Országgyűlés elfogadja Halász János tegnap éjszaka benyújtott, „A közélet átláthatóságáról” (mélyen cinikus) címet viselő törvényjavaslatát, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon is túlra.

Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.

A Kúria ítéletében kimondta, hogy a nyomozóhatóság hibát követett el, amikor a rendőrségről szóló törvény egyik paragrafusára hivatkozva indokolta meg az előállítást. Ugyancsak hibázott a Szegedi Törvényszék, amely a nem megfelelő jogszabályi helyre való hivatkozást nem vette észre.

A delegáció minden jel szerint nem tudja megismerni személyesen a magyar kormány álláspontját a lehallgatási botrányról. A magyar kormány képviselővel valószínűleg nem fognak találkozni, de ez nem rajtuk múlik: hosszú hallgatás után Varga Judit igazságügyi miniszter a Népszava információi szerint levélben tájékoztatta a őket, hogy nem kíván velük találkozni.

A dokumentum szerint az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányzat könnyedén, a jogorvoslattól való félelem nélkül veheti célba a jogászokat, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket.

„Folyamatosan követnek bennünket, titkos fotókat készítenek rólunk és különböző hazugságokkal, gyalázkodásokkal teszik ki a felületeikre névtelenül.” - meséli a gyulai közhangulatról Csóka-Szűcs János, akit májusban jelentett fel rémhírterjesztés miatt a település fideszes polgármestere, Görgényi Ernő.