A külügyminisztérium szerint azért váltak meg a férfitól, mert „bebizonyosodott, hogy nem tudnak együtt dolgozni”.

Nem hagyhatjuk, hogy a politikai bosszú tönkretegye azt az embert és azt a közösséget, aki az egész életét az elesettek megsegítésére tette fel. A Politikai Üldözöttekért Alapítvány ezért szolidaritási tüntetést hirdet november 11-ére, 18:30-ra a Dankó utcába, az Oltalom Karitatív Egyesület székháza elé Iványi Gábor lelkész, az egyesület munkatársai és az őket védő politikusok mellett.

A lelkészt és több politikust azzal vádolják, hogy erőszakkal akadályozták a NAV pénzügyőreit 2022 februárjában az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában.

Október 23-án a Kossuth térről erőszakkal hurcolták el Csőgör Pétert, miközben békésen állt a kezében egy magyar zászlóval barátja, Ember Péter társaságában. "Bűne" mindössze annyi volt, hogy a hatalom a korábbi tüntetésekről már "ismerte" őt. Az „Orbán magánhadseregeként” viselkedő Valton-Sec emberei erőszakkal léptek fel, a rendőrség pedig – ahelyett, hogy megvédte volna Csőgör Pétert – asszisztált az elhurcolásához.

A rendőrség a felvonulás után előbb közölte, hogy a résztvevők ellen nem indítanak eljárást, majd azt is, hogy a szervezőkre vonatkozóan viszont a Készenléti Rendőrségi Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást.

A tervezet szerint a rendőrség „kijelölheti azt a területet, amelyet az érintett személy nem hagyhat el”, amíg a külföldi vezető Magyarországon tartózkodik.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a magyar törvényhozókat, hogy utasítsák el vagy módosítsák azt a törvényjavaslatot, amely a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és a médiát célozza, írja a Reuters. Michael O'Flaherty szerdán közzétett, Kövér Lászlónak címzett levelében úgy fogalmazott: a jogszabály „súlyos beavatkozásokra ad lehetőséget a civil szervezetek működésébe, amivel ellehetetlenítheti akár a tevékenységük folytatását is”.

Bóka János Európa-ügyi miniszter azt válaszolta Brüsszelben a cinikusan átláthatóságinak nevezett nagytakarítási törvénytervezet visszavonását kérő Európai Bizottságnak, hogy a kormány azt nem tudja visszavonni, mert nem ők adták be, hanem az egyéni képviselői indítványra kerül a Parlament elé.

Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához.

Ha az Országgyűlés elfogadja Halász János tegnap éjszaka benyújtott, „A közélet átláthatóságáról” (mélyen cinikus) címet viselő törvényjavaslatát, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon is túlra.

Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.