Elutasították a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok keresetét
Akták
2022 novemberében hat tanárt rúgott ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt a Külső-Pesti Tankerületi Központ. Horváth Brigitta, Nemes Mária, Ősi Judit, Rábai János, Pfeiffer Norbert és Velényi Dóra formális jogellenesség és az egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés miatt perelték be a tankerületet, és egy-egymillió forint sérelemdíjat követeltek.
A tankerület az Alaptörvényben foglalt oktatáshoz való jog megsértésével vágott vissza: szerinte a diákok jogai sérültek a tanárok polgári engedetlensége miatt. A tankerület képviselője azzal érvelt, hogy a tanároknak – lévén, hogy közfeladatot ellátó személyek – többet kell tűrniük. A kirúgott tanárokat képviselő ügyvéd cáfolta, hogy a diákok jogai sérültek volna a tiltakozások miatt – ez volt a tankerület egyik legfőbb hivatkozása a perben -, nem “nemtörődömség” vagy hanyagság állt a polgári engedetlenség mögött. A tanárok az alapvető emberi jogaikkal éltek.
A tanárok keresetét elutasító bíró szerint bár az ítélet „fekete-fehér”, az ügy jogi megítélése nem az – nem hiába ültek itt napokat. Bár a polgári engedetlenség szerinte békés és arányos tiltakozás volt, ami fontos közügyet érintett és hatékonynak is bizonyult, a véleménynyilvánítás pedig alapvető emberi jog, a tanárok a tiltakozás következményeivel – a munkabeszüntetéssel – többszörösen munkajogot sértettek: nem teljesítették a közalkalmazotti kötelezettségeiket.
A bíró az ítélethirdetés végén a kirúgott tanárokhoz, mint pedagógusokhoz szólt: szerinte megesik, hogy az ember egy nagyobb cél érdekében kilép a meghatározott keretek közül, de „a szabály az szabály” – akkor is, ha ez fájdalmas vagy emberileg nehéz.”
A pedagógusok szerint a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület azzal érvel, hogy a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.
A tavaly márciusban kezdődő perben a tanárokat három tárgyaláson keresztül hallgatta meg a bíróság, akiket a TASZ jogásza, Sziklai Tamás képviselt. Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület vezetője – és a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz színeiben mandátumot szerző XX. kerületi expolitikus – az első idézésére nem jelent meg a tárgyaláson, de amikor novemberben igen, akkor jóval felkészültebbnek mutatkozott, mint a kölcseys tanárok perében a Belső-Pesti Tankerület vezetője, Marosi Beatrix – akit már az első tárgyalási napon emlékeztetni kellett az igazmondási kötelezettségére a bíróságon. Rábel például Marosival ellentétben meg tudta mondani, mi alapján választotta ki a hat tanárt, akiket kirúgott.
A tanárperekben visszatérő elem, hogy a tankerületek vezetői – Rábel mellett más egykori fideszes politikusok is vannak köztük – azzal vádolják a sztrájkoló pedagógusokat, hogy nem dolgoztak, ezzel megsértették a diákok jogait. Pedig volt olyan tárgyalás, ahol a tanárok részletesen beszámoltak, milyen adminisztratív munkát végeztek, vagy éppen hogyan szerveztek helyettesítéseket, miközben polgári engedetlenségben vettek részt.
Forrás: 444.hu
Olvass még!
