„Nekem ez a pénteki levél verte ki a biztosítékot. Hogy fenyegetnek, hogy ilyen stílusban írnak, ezt nem vagyok hajlandó eltűrni” – mondta a 444-nek Palya Tamás, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. Múlt pénteken levelet kaptak a tankerületüktől azok a pedagógusok, akik azon a héten polgári engedetlenségben vettek részt. Lényegében az állt benne, hogy ha ismét megtagadják a munkát, kirúghatják őket. Ez sokakat eltántorított, de vannak, akik így is folytatják a tiltakozást.

„Tud-e valaki valami jót mondani erről az oktatási rendszerről?” - kérdezte Tollner József, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára a Tanítanék sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium épülete előtt. „Én még ezt a jobboldal prominens képviselőitől se hallottam. Tehát a legtöbben a legszélsőségesebben mindent elfogadók [közül] is azt mondják, hogy támogatjuk, támogatjuk, de amit az oktatási rendszerben tesznek, azt elfogadhatatlan számunkra. Akkor miért?”

A kormány többek között újságírók és médiatulajdonosok, valamint közéleti és más szereplők telefonhívásait is lehallgattatta, megfigyeltette, ám a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség ezt törvényesnek találta. A nyomozás során minősített iratokat is megvizsgáltak, de ebben az esetben is azt állapították meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt. Hozzátették: lehallgatás nemzetbiztonsági okokból is történhet.

Az Európai Parlament honlapján jelentették be ma, csütörtökön, hogy létrejön a 38 fős, „A Pegasus és azzal egyenértékű megfigyelő kémprogramok használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság”. Mint írták, a testület a megfigyelőszoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértését vizsgálja több tagállamban – többek között Magyarországon és Lengyelországban.

Pétervalvi Attila, a NAIH elnöke több hónapon át tartó vizsgálat után jutott arra a megállapítása, hogy minden megfigyelés jogszerű volt. Azonban a jövőben várhatóan feljelentést fog tenni, hogy a nyomozati szervek is átvizsgálják, történt-e adattal való visszaélés a szivárogtatások során.

Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, és a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.

„Folyamatosan követnek bennünket, titkos fotókat készítenek rólunk és különböző hazugságokkal, gyalázkodásokkal teszik ki a felületeikre névtelenül.” - meséli a gyulai közhangulatról Csóka-Szűcs János, akit májusban jelentett fel rémhírterjesztés miatt a település fideszes polgármestere, Görgényi Ernő.

Múlt hét szerdán vitték be a gyulai rendőrök Csóka-Szűcs Jánost rémhírterjesztésért. Ez azután történt, hogy Csóka-Szűcs megosztotta április végén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő dudálós tüntetésre való felhívását, és melléírta, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”. A rendőrség szerint ezzel a mondattal Csóka-Szűcs „a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát”.

A gyulai rendőrök szerda hajnalban rémhírterjesztés gyanúja miatt bevitték Csóka-Szűcs Jánost, a Kossuth Kör helyi vezetőjét. A férfit rabosították, majd négy óra múlva kiengedték. Az intézkedés során a rendőrök házkutatást tartottak és videón mindent rögzítették. Lefoglalták Csóka-Szűcs mobiltelefonját és számítógépeit.