A Helsinki szerint egy rakás jogot sért a nagytakarítási törvény új módosítása
Akták
Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.
A független, kormánykritikus szervezetek és a szabad sajtó felszámolását célzó, de gyakorlatilag bármilyen, a kormánynak nem tetsző jogi személyt, így a cégeket is fenyegető „ellehetetlenítési törvény” minden ízében sérti az alkotmányos jogokat. Nehéz olyan rendelkezést találni benne, amely ne ütközne valamilyen alapvető jogelvbe. De még ebből az erős mezőnyből is kiemelkedik az a tegnap benyújtott módosító javaslat, amelynek értelmében már az idei 1%-os szja-felajánlásokat is elvenné a kormánytöbbség azoktól a szervezetektől, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján „külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezetként” tesz feketelistára a kormány. Az így „einstandolt” pénz egy állami alapítványhoz kerülne.
Az 1%-ról való rendelkezés határideje május 20. volt, a jogszabályt a most ismert tervek szerint június második hetében fogják elfogadni, így a felajánlások rendszerébe való utólagos törvényi beavatkozás egyértelműen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A tervezett megoldás sérti az érintett szervezetek
tulajdonhoz való jogát, hiszen a felajánlás megtörténte után a kérdéses összeg már jog szerint az övék, csak a kiutalása történik meg később;
egyesülési jogát, hiszen abba beletartozik, hogy az állam nem változtatja meg önkényesen az egyesületi finanszírozás megteremtésének feltételeit; és
véleménynyilvánítási jogát, hiszen a listára az érintett szervezetek alapvetően a véleményük (így pl. a demokratikus vitában való részvételük) alapján kerülnek.
A médiumokat működtető szervezetek esetében a javaslat sérti a sajtószabadságot is.
A bevezetni tervezett szabályozás ezen túl sérti a felajánlók
tulajdonhoz való jogát, aminek része a tulajdonnal való rendelkezés joga is, és bár az adó 1% olyan tulajdon, amellyel korlátozottan rendelkezhetünk (vagy az államnak adjuk, vagy egy általunk választott szervezetnek), a rendelkezés lehetősége tulajdoni jelleget ad neki; és
véleménynyilvánítási szabadságát is, hiszen az 1% felajánlása nyilvánvalóan a kedvezményezett szervezet álláspontjával való azonosulást fejez ki.
Mindemellett a tervezett megoldás diszkriminatív is, hiszen elsősorban a valós vagy vélt politikai vélemény vagy világnézeti meggyőződés alapján válogat a szervezetek között.
A jó hír, hogy nem vagyunk tehetetlenek, ha elfogadják a javasolt szabályozást, és az 1%-unkat nem annak adják, akinek szánjuk.
Amint megszületik a kormány feketelistája, mind az arra felkerült szervezetek, mind azok, akik e szervezeteknek ajánlották fel az adójuk 1%-át, panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Bár osztjuk a testület függetlenségével kapcsolatos kételyeket, úgy gondoljuk, hogy a már felajánlott adó visszamenőleges hatályú elsíbolása annyira durva jogsértés, hogy aki rányomná az alkotmányosság pecsétjét, az végérvényesen kiírná magát a komolyan vehető, tisztességes jogászok köréből.
Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt a rendelkezést, úgy a NAV köteles lesz kiutalni a felajánlott összeget az eredeti kedvezményezetteknek. Ha pedig az Alkotmánybíróság elutasítja a panaszt, akkor valamennyi érintett az emberi jogok strasbourgi bíróságához fordulhat, amely – ha a panaszt megalapozottnak találja – kötelezi a magyar államot annak az anyagi és erkölcsi kárnak a megtérítésére, amelyet az érintettek az általuk vagy a nekik felajánlott adó lenyúlása miatt szenvedtek el.
A Magyar Helsinki Bizottság a honlapján közzétett alkotmánybírósági és strasbourgi panaszmintával fogja segíteni az érintett szervezeteket és azokat a felajánlókat, akik nem nyugszanak bele, hogy a kormánytöbbség döntsön helyettük az adójuk 1%-áról.
Forrás: Magyar Helsinki Bizottság
Olvass még!
