A tanárok keresetét elutasító bíró szerint bár az ítélet „fekete-fehér”, az ügy jogi megítélése nem az - nem hiába ültek itt napokat. Bár a polgári engedetlenség szerinte békés és arányos tiltakozás volt, ami fontos közügyet érintett és hatékonynak is bizonyult, a véleménynyilvánítás pedig alapvető emberi jog, a tanárok a tiltakozás következményeivel - a munkabeszüntetéssel - többszörösen munkajogot sértettek: nem teljesítették a közalkalmazotti kötelezettségeiket.

A Fővárosi Törvényszéken tanú-meghallgatásokkal folytatódott annak a hat tanárnak a tárgyalása, akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tavaly november 30-án bocsátott el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Tanúként idézték az iskola igazgatóját is, de Rábel Krisztina, a tankerület vezetője is megjelent a tárgyaláson, ám ő kép és hangfelvétel készítéséhez nem járult hozzá.

A mai napon – 23 év tanítás után – beadtam a lemondásomat - írja Facebook oldalán Berta Beáta, a Karinthy Frigyes Gimnázium angol–magyar szakos tanára, az elmúlt hónapok tanártüntetéseinek egyik fontos alakja.

Pfeiffer Norbert azt mondta, hogy jobbítani szerették volna az oktatást, tanítani szerettek volna, és ezt nem tehetik mostantól. Azt mondta: "Nem tudom, hogy mi lesz holnaptól, nem tudom, hogy mi lesz a diákjainkkal, nem tudom, hogy ki fogja őket felkészíteni az érettségire, a továbbtanulásra, az életre, azt tudom csak, hogy nem hagyhattuk szó nélkül, hogy az ő jogaikat sárba tiporják.”

A Belügyminisztérium szerdán sajtóközleményben jelentette be, hogy három fővárosi gimnázium összesen nyolc tanárának bontották fel azonnali hatállyal a munkaviszonyát, azt azonban nem közölték, hogy melyik iskolák dolgozóiról van szó. Mint megtudtuk, a nyolcból hatan a 18. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai, mindannyiuk elbocsátását azzal indokolták, hogy 5 napon is polgári engedetlenségi akcióban vettek részt.