Akták
Akták
Ellehetetlenítési törvény
A törvénytervezet „A közélet átláthatóságáról” álnevet kapta, de a valós célja nem az átláthatóság erősítése. A törvény értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről – ezek civil szerveződések éppúgy lehetnek, mint gazdasági társaságok –, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek többek között az alábbi retorziókra számíthatnak: nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból; külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el; a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz. A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint az emberi jogokat veszélyezteti az ellehetetlenítési törvény
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a magyar törvényhozókat, hogy utasítsák el vagy módosítsák azt a törvényjavaslatot, amely a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és a médiát célozza, írja a Reuters. Michael O'Flaherty szerdán közzétett, Kövér Lászlónak címzett levelében úgy fogalmazott: a jogszabály „súlyos beavatkozásokra ad lehetőséget a civil szervezetek működésébe, amivel ellehetetlenítheti akár a tevékenységük folytatását is”.
Bóka János: A kormány nem tudja visszavonni az „átláthatósági” törvényt, mert nem ők terjesztették be
Bóka János Európa-ügyi miniszter azt válaszolta Brüsszelben a cinikusan átláthatóságinak nevezett nagytakarítási törvénytervezet visszavonását kérő Európai Bizottságnak, hogy a kormány azt nem tudja visszavonni, mert nem ők adták be, hanem az egyéni képviselői indítványra kerül a Parlament elé.
A Helsinki szerint egy rakás jogot sért a nagytakarítási törvény új módosítása
Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához.
22 ország 85 főszerkesztője tiltakozik a magyarországi ellehetetlenítési törvény ellen
Kedd délig már 22 ország 85 főszerkesztője és kiadóvezetője csatlakozott ahhoz a nemzetközi szolidaritási és tiltakozási nyilatkozathoz, amelyet olyan jelentős médiumok vezetői is aláírtak, mint a brit The Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza.
Nem átláthatóvá akarják tenni a közéletet, hanem végképp leuralni, a kellemetlenkedőket kinyírni
Ha az Országgyűlés elfogadja Halász János tegnap éjszaka benyújtott, „A közélet átláthatóságáról” (mélyen cinikus) címet viselő törvényjavaslatát, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon is túlra.
Listázással, pénzek zárolásával és az 1 százalékos támogatás elvesztésével büntetne a kormány
Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
